|
Word Length
A szóhossz a digitális jelnek az a tulajdonsága, hogy a mintavételezés során kapott minták átalakításánál hány különböző nagyságú jelszintet tudunk egymástól megkülönböztetni. Minél nagyobb a szóhossz, annál nagyobb felbontású jelet eredményez.
A szóhossz határozza meg, hogy mennyire követi a digitális jel az eredeti analóg forrást.
Más kifejezéssel: a szóhossz olyan, mint egy mérőszalagon a beosztás finomsága. Ha például meg akarjuk mérni szobánk egyik falának hosszát, és a mérőszalagon, amelyet használunk csak a métereket jelölték meg, akkor a kapott eredményt méterben tudjuk leolvasni. Ha a szalagon feltüntették a deciméteres felosztást is, akkor pontosabb eredményt kapunk. Ha a centiméterek is rajta vannak, akkor még pontosabbat. A pontosságot az növelése abban fejeződik ki, hogy a valós érték és a "mérőszalagon" lévő beosztás között egyre kisebb kerekítést kel alkalmaznunk. A kerekítéskor "leeső" hibát nevezik kvantálási hibának.
A tízes számrendszerben a beosztás finomítása (a szóhossz növelése) tízszeresére növeli a pontosságot. Digitális rendszerekben kettes számrendszert alkalmaznak, itt egy helyiértékkel való növekedés (egy bittel több) kétszeresére növeli a pontosságot. A CD-ken alkalmazott 16 bit például 65.536 különböző jelszint leképzésére képes.
A digitális rendszerekben a szóhossz határozza meg, a jel-zaj arányt, a dinamika tartományt és a torzítás mértékét.
Lásd még: Kvantálás; Jel/zaj arány; Dinamika tartomány
|
