|
Digitális rendszerekben az analóg jel digitálissá való átalakításakor a jel nagyságát pontos számértékben (lépcsőkben) kell kifejezni. A valós érték és a legközelebbi digitális számérték közötti kerekítést nevezik kvantálásnak.
A kvantálás, vagy kerekítés a digitális rendszerekben zajt hoz létre, ilyenkor ugyanis az eredeti jeltől eltérő véletlenszerűen változó hibafeszültség jön létre, melynek spektruma egybeesik a bemenő jelével.
A digitális rendszereknél általában lineáris kvantálást végeznek. Ez azt jelenti, hogy az adott jelnagyság, amelyre a kerekítést elvégzik, vagyis amelynek az analóg jel pillanatnyi nagyságát megfeleltetik, mindig egyforma nagysággal (monoton) nőnek.
A hangtechnikánál azonban figyelembe kell venni, hogy az emberi hallás érzékenysége logaritmikusan növekvő görbével írható le. Ez azt jelenti, hogy a halk hangok között sokkal kisebb különbségeket vagyunk képesek meghallani, mint nagyobb hangerőnél. A miatt a lineáris kvantálás esetén a hangos részeknél alig lesz torzítás, mert az emberi fül léptékeihez képest nagyon kis lépcsőket használtak a leképzésre. Az alacsony jelszinteken viszont durva leképzési hibákat tapasztalhatunk. Az analóg rendszerek általában pont fordítva viselkednek: a kisebb jelek tartományában kisebb a torzítás. Ha digitális rendszerünk felbontása elegendő, akkor a lineáris kvantálás által jelentett torzítás kicsi, de ha relatív kevés leképzési szint áll rendelkezésre, hallható torzítást okoz.
Lásd még:
|
