|
Az S-Video jel elkülönítve, két kábelen továbbítja a kép világosság (fényerő v. luminancia, Y) és szín (krominancia, C) összetevőit, így jobb képminőség elérését teszi lehetővé, mint a kompozit videojel.
Amennyiben televíziónk valamilyen okból nem fogadja az RGB jelet, vagy más célra foglalt ez a bemenete, a legjobb alternatívát az S-Video jel alkalmazása jelenti. Szinte minden DVD-játszó és felvevő rendelkezik ilyen ki-, illetve bemenettel. Y/C, S-Video vagy S-VHS kifejezéssel is jelölik ezeket az aljzatokat. Ez utóbbi elnevezés azért fordul elő, mert az S-VHS szalagformátummal együtt használták elsőként szélesebb körben ezt a jeltípust.
Az S-Video különösen videokamerák esetében elterjedt, ezért magasabb kategóriás televíziók előlapján is kialakítanak bemenetet a könnyebb csatlakoztatás érdekében.
Használatához általában egy speciális 4-tűvel ellátott mini DIN (Hosiden) csatlakozóra van szükség. Ha az egyik berendezésen 4-tűs mini DIN, a másikon SCART kialakítású aljzat található, akkor egy SCART - mini DIN átalakító vezetéket kell beszereznünk.
Az S-Video jelet teljes kábelezésű SCART vezetéken keresztül is eljuttathatjuk a DVD-játszóból a televízióhoz. Ebben az esetben az S-Video lejátszást a DVD-játszó képernyőmenüjének megfelelő pontjában be kell állítani, és a televízió hátoldalán található SCART csatlakozóaljzatok közül ki kell választanunk, melyik tudja fogadni az S-Video jelet. Régebbi gyártmányú, vagy olcsóbb TV készülékekről szintén hiányozhat ez a bemenet.
Lásd még: Kompozit videojel; RGB videojel
|
