|
A 3 méternél nagyobb távolságra történő jelátvitel során különböző problémák merülhetnek fel, amelyek elkerüléséhez nem árt figyelembe venni a különböző kábelek és videojel szabványok legfontosabb jellemzőit.
Az analóg formátumok közül a komponens (YPbPr) jel viseli legjobban a hosszú vezetéken való továbbítást. Ennek oka az, hogy a képminőséget jelentősen meghatározó világosságjel itt külön kábelen fut. Az RGB már kevésbé toleráns, az S-Video (YC) még jobban megsínyli az átvitelt, és a kompozit jel bírja legkevésbé a "nagy utazást".
A digitális jelek esetén azt gondolhatnánk, hogy mivel "csak" nullák és egyesek futkosnak a vezetéken, nem lehet gondunk. Sajnos a gyakorlat nem ezt mutatja. DVI jelet öt méternél nagyobb távolságra nem minden kábellel és nem minden berendezés között lehet továbbítani, és a legtöbb specialista szerint tíz méter az a távolság, amit egyáltalán át lehet hidalni. 12-15 méteres kábel esetén könnyedén előfordulhat, hogy a képmegjelenítőn gyakorlatilag nem jelenik meg semmi. Ilyenkor alkalmazhatók úgynevezett jelismétlők (repeater), melynek közbeiktatásával akár 20 méteres távolság is áthidalható.
Lásd még: DVI csatlakozó; Kompozit videojel; Komponens videojel; RGB videojel
|
