|
Az emberi fül által hallható tartomány 20 Hz-től 20 kHz-ig terjed, vagyis tíz oktávot ölel fel.
Ezek a szélső értékek a fül - mint érzékszerv - ideális állapotára érvényesek. Ezt a teljes tartományt általában csak fiatal korunkban érzékeljük egészében, ahogy egyre idősebbekké válunk, a hallás "paraméterei" folyamatosan romlanak. A legtöbbünk nem is érzékeli a 10 kHz feletti hangokat. Ez különösen azoknál fordul elő, akik sokat vannak nagy zajnak kitéve (rockzenészek, DJ-k, fejhallgatón túl hangosan zenét hallgatók, zajos környezetben dolgozók). Egyes betegségek is ronthatják fülünk képességeit.
Miért fontos mégis, hogy a DVD-Audio és SACD-ken akár 100 kHz-es jelet is rögzíthessenek a stúdiók, és hogy ezt az erősítők és hangsugárzók is képesek legyenek produkálni?
Kevesen tudják, de a különböző hangszerek hangterjedelme messze meghaladja az emberi fül hallásküszöbét. Egyes Stradivari hegedűk és zongorák akár 500000 Hz-es hangmagasságon is megszólaltatnak úgynevezett felharmonikusokat. Ezek a hangok önmagukban nem hallgathatók, de két egymással egy időben megszólaló felharmonikus frekvenciájának különbsége már megjelenik a hangképben, és ez gyakran a hallható tartományba esik. Például ha egy hangszer egyszerre hoz létre egy 84000 és egy 90000 Hz-es hangot, akkor megjelenik különbségük, egy 6000 Hz-es hang is. Ez utóbbi bár elég halk, az esetek többségében mégis érzékeljük. E harmonikusok hiánya azonnal feltűnik, ezért is van az, hogy a legtöbb ember azonnal meg tudja mondani, hogy élő hangszer, vagy elektronikusan továbbított (erősített) hangot hall.
Lásd még: Ultra magas frekvenciájú hangsugárzó
|
