|
A műsorrögzítés olyan módszere, melynek során az elektromos jeleket mágneses hullámokká alakítják át, és egy mágnesezhető bevonattal ellátott szalagra rögzítik.
A negyvenes években feltalált és kifejlesztett mágnesszalag terjedt el elsőként hangrögzítésre széles körben. Hamar népszerűvé vált, és használatát bevezették videofelvételek valamint számítástechnikai adatok tárolására is. Sikerét garantálta az alkalmazott alapanyag olcsósága, és az, hogy nagy mennyiségű adat tárolására képes.
Ugyanakkor minden mágnesszalagnak van egy jelentős és megszüntethetetlen hátránya: soros elérésűek, vagyis a szalagon lévő adatokat csak akkor olvashatjuk ki, ha a megfelelő helyre csévéljük azt. Ez bizonyos típusok esetén perceket is igénybe vehet. További gondot jelent, hogy a szalagok tokozására használt kazetták és a lejátszó mechanikák bonyolultak, tehát könnyen meghibásodhatnak. A videofej és a szalag érintkezéséből eredő mechanikai kopás és a mágneses jel idővel óhatatlanul bekövetkező gyengülése rontja a kép-, ill. hangminőséget. A leolvasásra szolgáló fej érzékeny a felmágneseződésre és a szalag kopása miatt bekövetkező koszolódásra. Napjainkban elterjedtsége más adattárolási alternatívák megjelenése miatt jelentős mértékben csökken.
Lásd még: Forgó magnófej; Magnófej; VHS
|
