|
Alapvető célunk, hogy minél nagyobb képet vetítsünk nappali szobánkban.
Fiziológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberi látás sajátosságai miatt ha egy képet 30 foknál nagyobb szögben látunk, akkor az már nem csak a látóközpontot, hanem az úgynevezett periférikus látást is "izgalomba hozza", vagyis az élmény megközelíti azt, mint amit mindennapjaink során élünk át. De az is bizonyos, hogy ha túl közel ülünk a vászonhoz, akkor nem tudjuk egy pillantással átfogni azt. E miatt szemünkkel pásztázni kényszerülünk a képernyőt, és ez hosszabb távon elfáraszt bennünket.
Éppen ezért a vászon méretének meghatározásánál négy tényezőt kell figyelembe venni:
a, a vászonhoz legközelebb elhelyezkedő néző is legalább a vászon magasságának másfélszeresére helyezkedjen el. Amennyiben a változtatható oldalarányú típusról van szó, akkor ezt a távolságot a legmagasabb - 4:3 - aránynál kell meghatározni.
b, házimozi rendszerekben a leghátsó sorban ülő néző se legyen messzebb mint a hasznos felület magasságának hatszorosa.
c, figyelembe kell venni, hogy amennyiben egy sorban ülnek a nézők, a hasznos terület alsó szegélye legalább 90 centiméterre legyen a padlótól. Amennyiben több sorban ülnek ugyanez a magasság 125 centiméter kell legyen. Ennek különösen olyan helyiségekben van jelentősége, amelyek alacsonyak és elég hosszúkás kialakításúak, hiszen ilyenkor az optimális magasság mellett a felület alja túl alacsonyra kerülne.
d, végül a vászonnak be kell férnie a szobába, vagyis nem lehet szélesebb mint a rendelkezésre álló hely.
Lásd még: Ideális nézési távolság
|
