|
Interlace
A váltottsoros letapogatás olyan képmegjelenítési eljárás, melynek során először a szabvány szerinti sorszám felét (a páratlan sorokat), majd a másik felét (a páros sorokat) jelenítik meg.
A jelenleg elterjedt hagyományos televíziós szabványok - az NTSC, a PAL és a SECAM - is ilyen formátumúak.
Ez az eljárás a szem, illetve a látás tehetetlenségét használja ki, amely a két félképet látszólag egyetlen képben egyesíti. A váltottsoros letapogatás előnye, hogy kétszeres frissítési sebesség érhető el a rendelkezésre álló sávszélességgel, hátránya viszont a képsorok váltakozó felvillanása miatt létrejövő sorremegés.
Önmagában a váltottsoros letapogatás nem jelent feltétlen hátrányt, és nem kell mindenáron megszüntetni. Ezért van az, hogy a HDTV rendszerekben is alkalmaznak váltottsoros formátumokat, amelyek - magas képpontszámuknak köszönhetően - nagy képátló esetén is megfelelő felbontást és élvezhető képet biztosítanak.
A 70-82 centiméteres katódsugárcsöves (CRT) televízióknál a progresszív képmegjelenítés - éppen a kép mérete miatt - PAL vagy NTSC forrásanyag alkalmazása esetén nem mindig jelent előnyt. Egy olyan elektronika ugyanis, amely a progresszív képet úgy képes létrehozni, hogy az más képjellemzőit - kontraszt, színtelítettség, élesség - tekintve ne legyen gyengébb az eredeti váltottsoros műsornál - meglehetősen drága. A televíziókba integrált olcsóbb elektronikák használata megszüntetheti ugyan a sorremegést, de más képhibákat hozhat létre.
Lásd még: Félkép; Keret; Progresszív letapogatás
|
