2005. októberében jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában a Házimozi Enciklopédia című szórakoztató elektronikai lexikon, amely igazi hiánypótló, hiszen eddig sem hazánkban, sem külföldön nem jelent meg olyan átfogó könyv, amely ilyen részletességgel tárgyalná a különböző szórakoztató elektronikai fogalmakat. Bár a könyv címe Házimozi Enciklopédia, a 9 fejezetből álló 400 oldalas kiadvány foglalkozik a televíziók, a műsorforrások, a műsorrögzítés, a beépített és többszobás (ún. multiroom) rendszerek, a számítógépes multimédia, az erősítők, a hangsugárzók, a jelátvitel, és a vetítéstechnika sajátosságaival. Nem csak a különböző kifejezések jelentését ismerhetjük meg belőle, de információt kapunk az adott technológiák történeti hátteréről, alkalmazásáról, előnyeiről és hátrányairól, sőt egy szakmai szótár is segíti az idegen szakkifejezések azonosítását.

A könyv kiadásának időpontjában felmerült a kérdés, hogy amikor a szórakoztató elektronikai fejlesztések miatt a technológiai váltások ilyen sűrűn követik egymást, akkor érdemes-e arra vállalkozni, hogy egy ilyen terjedelmű mű jelenjen meg ebben a témakörben. Két évvel a könyv megjelenése után éppen ez tette aktuálissá a Házimozi Enciklopédia online változatának létrehozását.
Szerettük volna kipótolni a hiányzó címszavakat, és az internet segítségével napra késszé tenni a Házimozi Enciklopédiát. Weboldalunk jelenleg 715 szórakoztató elektronikával kapcsolatos címszót tartalmaz, de ezt a jövőben folyamatosan bővíteni szeretnénk.

A Házimozi Enciklopédia kilenc nagyobb területtel foglalkozik:
1. Audió: ez a legtöbb címszót tartalmazó kategória, amelyet éppen ezért folyamatosan alkategóriákra bontunk szét. Már most elkülönítettük az erősítőkkel és a bennük alkalmazott térhatású hangdekódolókkal, valamint a hangfalakkal (hangszórókkal, hangdobozokkal) kapcsolatos fogalmakat. A hangtechnikai részben találhatók az akusztikával kapcsolatos kifejezések magyarázatai is.
2. Beépített rendszerek: Önálló fejezetet kapott a napjainkban egyre népszerűbbé váló többszobás beépített hangrendszerek témaköre, amelyről egyébként máig semmilyen szakirodalom nem jelent meg Magyarországon könyv formájában.
3. Csatlakozók: ide kerültek az analóg és digitális hang-, illetve videojel-átviteli szabványok (kompozit, komponens, S-Video, RGB, HDMI, stb.), valamint az összeköttetés fizikai megvalósítását lehetővé tevő csatlakozó-normák (RCA, EuroScart, stb.) leírásai.
4. DVD lejátszó: itt találhatók a DVD videóhoz kapcsolódó címszavak és a digitális földi TV műsorszórás legfontosabb jellemzői. Ide kerültek a különböző térhatású hangformátumok (Dolby Digital, DTS) kódolási eljárások ismertetői is. Ez a fejezet tartalmazza a fizikai lemezformátumok (DVD, Blu-ray, HD DVD, VCD, SVCD, stb.) leírásait, de itt találhatók meg a lejátszókkal kapcsolatos fontos tudnivalók is.
5. Multimédia: itt találhatók a különböző digitális kép- és hangtömörítési szabványokhoz (MP3, MPEG, stb.), valamint a számítógépes DVD- illetve CD-íráshoz kapcsolódó fogalmak.
6. Műszaki fogalmak: azokat a címszavakat tartalmazza, amelyek lényegesek ugyan a szórakoztató elektronikai fogalmak megértéséhez, de nem sorolhatók egyértelműen egyik fejezetbe sem. Ilyenek elsősorban a különböző mértékegységek, valamint az akusztikai témák és általánosságban a digitális technológia egyes meghatározásai.
7. Projektor: a videovetítők, projektorok teszik lehetővé otthonunkban az igazi "házi mozi" létrehozását. Ebben a kategóriában találhatók vizuáltechnikában leginkább elterjedt DLP (DMD), LCOS, LCD-képelemek technológiai leírásai is.
8. Televízió: ide kerültek a hagyományos adásnormákkal(PAL, SECAM, NTSC), a képcsöves képmegjelenítéssel, a HDTV-vel, plazma- illetve LCD-technológiával kapcsolatos címszavak.
9. Videó: főként a szalagos VHS magnót egyre inkább kiszorító írható DVD formátumokkal és a merevlemezes adattárolással foglalkozik.

A szócikkeken belül nagy hangsúlyt kap a fogalmak pontos meghatározása. Ahol a rendelkezésre álló hely engedi, a szerző a fogalmat rövid történeti határok között is elhelyezi az adott technológia előnyeinek és hátrányainak ismertetése, valamint leglényegesebb gyakorlati alkalmazások bemutatása mellett.
A magyar elnevezések mellett megtaláljuk az angolszász irodalomban használt kifejezéseket és rövidítéseket is, így lényegesen egyszerűbb a tájékozódás az angolul tudó, de a szakzsargont nem ismerő olvasók, fordítók számára.
A szócikkek végén hivatkozások segítik egy-egy kifejezés hátterének megismerését és a fogalmak közötti böngészést. A bővebb és frissebb információk megszerzése érdekében ráadásként megtaláljuk az adott témához kapcsolódó weboldalak címét is.

Kérjük Önöket, hogy ha egy kifejezést, fogalmat nem találnak, írják meg nekünk, és mi rövid időn belül pótoljuk a hiányt.

Végezetül - de egyáltalán nem utolsósorban - a szerző köszönetet mond azoknak a cégeknek és személyeknek, akik hozzájárultak a Házimozi Enciklopédia könyv, illetve online formában való megjelenéshez.

Komáromi Zsombor